A nitrogén a növények üzemanyaga, nélkülözhetetlen a fehérjék, a klorofill, a nukleinsavak és az enzimek szintéziséhez. A növényeknek minden más tápanyagnál és kémiai elemnél több nitrogénre van szükségük. Hogyan történik a nitrogén felvétele a talajból, és hogyan hasznosítja a növény? Elégséges a nitrogén műtrágyát kijuttatni, vagy itt még korántsem ér véget a dolgunk? Lássuk a folyamatot lépésről lépésre!

1. A nitrogén felvétele a talajból

A nitrogén felvétele főként a gyökereken keresztül történik, nitrát (NO3-) és ammónium (NH4+) ionok formájában. A különböző talajtípusok nitrogénszolgáltató képessége rendkívül eltérő. A kor agrotechnikai színvonalán elvárható termések eléréséhez rendszerint jelentős mennyiségű kiegészítésre van szükség. A műtrágya formájában kijuttatott nitrogénnek mintegy 40-60%-át hasznosítják közvetlenül a növények. A nem teljes mértékű hasznosulás oka elsősorban a talajban mint közvetítő közegben lejátszódó folyamatokra (denitrifikáció, megkötődés a kolloidok felületén és a 2:1 típusú agyagásványok rácsaiban, biológiai fixáció, kimosódás stb.) vezethető vissza.

Fontos tudnunk, hogy a nitrogénfelvétel gerincét a negatív töltésű nitrát ion adja. Ennek az az oka, hogy a negatív töltésfelülettel rendelkező talajkolloidok nem képesek megkötni a szintén negatív töltésű nitrát ionokat. A nitrát ennek köszönhetően folyamatosan a talajoldatban marad, melyből a növény közvetlenül képes azt felvenni. Természetesen ugyanez a tulajdonság felelős azért, hogy a nitrát a talajban rendkívül mobilis, tehát gyorsan az alsóbb rétegekbe mosódik. Ezáltal nemcsak a növények számára lesz felvehetetlen, hanem környezetvédelmi szempontból is károssá válik.

2. Mi történik a nitráttal a felvétel után?

A nitrát, miután a gyökérrendszeren keresztül a sejtközi állományba kerül, rövid távra raktározódik. Ez a raktározási folyamat olyan üzenetet küld a növénynek, hogy szintetizálja a megfelelő enzimeket (pl. nitrát-reduktáz enzim), melyek különböző mikroelemek közreműködésével beindítják a nitrogénátalakítási folyamatok első fázisát. 

Itt fontos megjegyezni, hogy a felépítő folyamatok minden esetben megfelelő kondíciót feltételeznek a növény oldaláról. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a növényt bármilyen negatív hatás éri (biotikus, illetve abiotikus stresszhatás), a növény a túlélésre és a meglévő szöveti részek regenerálására fordítja energiáit, így a felépítő folyamatokért felelős enzimek szintetizálása háttérbe szorul!

Mivel ilyenkor a nitrátátalakítás enzimjei nincsenek megfelelő mennyiségben a sejtközi állományban, a sejtek pedig nem tudják beépíteni, a nitrát ionok káros mennyiségben felszaporodnak. Amennyiben ez az állapot huzamosabb ideig fennmarad, a növény nitrogéntúladagolás tüneteit produkálhatja (a sejtközi állomány feldúsul, a sejtek eltávolodnak, a szövetek fellazulnak, a növény felnyurgul, fogékonyabb lesz a betegségekre stb.).

Ezért fontos, hogy a növényeket minden fenológiai fázisban a lehető legjobban mentesítsük a stresszhatásoktól! Nem elég a nitrogén felvételét biztosítani, segítsük növényeinket a stresszhatások legyőzésében is. Kifejezetten erre a célra kifejlesztett termékeink: Vit-Org VG, Greit VG, Nutrigreen AD.

3. A nitrogén átalakulási folyamata

Amint a növény megfelelő mennyiségű energiát tud fordítani a felépítő folyamatokra, elkezdi termelni azokat az enzimeket, amelyek megfelelő mennyiségű energiaráfordítás és mikroelem-kombinációk (Mo, Mn, Cu, Mg, Zn, B, Fe) megléte esetén a nitrátot komplexebb vegyületekké alakítja.

Általánosságban a következő konstruktív folyamatlánc megy végbe:

Nitrát → nitrit → hipo-nitrit → hidroxil-amin → ammónium → aminosavak → peptidek → magasabb rendű polipeptidek → fehérjék

Ez a folyamat bonyolult és szerteágazó, mivel a növényi szervezetnek sokfajta aminosavra és ebből következőleg eltérő tulajdonságú fehérjékre van szüksége ahhoz, hogy bejárja teljes életútját.

Amennyiben olyan anyagokat (pl. aminosavakat) tudunk bejuttatni a növényi szervezetbe, amelyek képesek gyorsítani a felépítési folyamatokat, például úgy, hogy a felépítésükhöz szükséges energiát megspóroljuk a növénynek, akkor ezzel jelentős előnyhöz juttathatjuk a termelt növényeinket (gyorsabb növekedés, több érdemben kinevelhető oldalhajtás, sűrűbb és életképesebb elágazások, jobb megtermékenyülés és magtelítődés). Erre a célra ajánlott termékeink: Vit-Org VG, Nutrigreen AD, Greit VG.

Láthatjuk, hogy egy növényi szervezet bonyolult biokémiai folyamatok útján alakítja át a nitrogént felsőbbrendű anyagokká. Ezért nagyon fontos, hogy a nitrogén műtrágya kihelyezése után se „engedjük el a növény kezét”. A stresszhatások a növényi élet velejárói minden egyes napon, következésképpen, ha a legtöbbet szeretnénk kihozni a gazdasági növényeink genetikai potenciáljából, akkor a stresszkezelésnek is rendszeres rutinná kell válnia a gazdálkodásunkban!