A kén az NPK-hatóanyagok mellett a negyedik legfontosabb, mind a termés mennyiségére, mind a minőségére pozitív hatással bíró tápelem. A növények körülbelül tizedannyi ként igényelnek, mint nitrogént, de a kénhiány ugyanolyan súlyosan korlátozza a növények növekedését, mint a nitrogénhiány. 

• A kénhiány a növekedés bármely szakaszában a hozamok csökkenését eredményezheti. 
• Kén hiányában a növény nem veszi fel az egyébként rendelkezésére álló nitrogént. 
• Aminosavak, ezáltal a fehérjék alkotórésze, valamint peptidek és lipidek építőeleme. Hiányában csökken az olajtartalom, a fehérjetartalom és a termés is.

A kén nem mobilis a növényben, ezért a tenyészidőszakban folyamatos kénellátásra van szükség. Ami sok esetben feltételezi a kénműtrágyázást.

Miért egyre fontosabb kérdés a kénműtrágyázás?

A múlt század végéig a megfelelő kénutánpótlás biztosított volt a savas eső kénkiülepedése révén. Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások következtében a légköri kén lerakódásának szintje drámaian lecsökkent, ami szükségessé teszi a kénutánpótlás újragondolását és a -hiány kezelését a termőföldeken. Fontos megismerni a kén viselkedését a talajban és a növényben, a kénhiány nyomon követését talaj- és növényi szövetek vizsgálatával, valamint meg kell találni a legoptimálisabb kénutánpótlási stratégiákat, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk a kénkezelésről a saját területünkön.

Termesztett növényeink kénigénye

Növényeink kénigénye mennyiségileg nagy eltéréseket mutat, de az adekvát kénutánpótlás minden kultúra esetében hozamnövelő.

Főbb szántóföldi növényeink átlagos kénigénye:

• Kalászosok, kukorica: 20-25 kg/ha
• Őszi káposztarepce: 60-80 kg/ha 
• Napraforgó: 30-40 kg/ha

A kénhiány tünetei

Nem elegendő kén felvétele esetén hiánytünetek lépnek fel. A hiánytünetek – mivel nem, illetve nagyon nehezen mobilizálható a növényben felhalmozódó kén – minden esetben a fiatalabb leveleken jelentkeznek először. A kezdeti tünetek könnyen összetéveszthetők a nitrogénhiányéval, attól abban térnek el lényegesen, hogy a fiatal növényi hajtásokon jelennek meg először (a nitrogénhiány kezdeti tünetei mindig az alsó leveleken mutatkoznak).

A kén felvételét befolyásoló tényezők

A kén felvehetőségét nagyban befolyásolja a talajok szervesanyag-tartalma. A magasabb humusztartalmú talajok kénszolgáltató képessége jobb, mint a csekély humusszal bíró talajoké. Fontos tehát ismernünk talajunk állapotát, melyre egy bővített talajvizsgálat megoldás lehet. Ha ismerjük a talajunkat, okszerűen tudunk tápanyagot visszapótolni, az adott kultúrnövény igényeihez mérten. 

Milyen lehetőségeink vannak a kén pótlására?

Ként pótolhatunk:

• alaptrágyaként kijuttatott kéntartalmú komplex műtrágyával
• fejtrágyaként kiadott kénes műtrágyával
• egyre nagyobb szerepet kapnak a kénes lombtrágyák is

Ezen stratégiák kombinációjával megelőzhetők a hiánytünetek, optimalizálhatjuk a hozamokat, javíthatjuk a minőségi paramétereket. 

Az általánosan használt műtrágyák különböző formában tartalmazzák a ként. A növények kizárólag szulfát formában képesek felvenni, ezért a ként nem szulfát formában tartalmazó formáknak kémiai átalakuláson kell átesniük. 

Az elemikén-tartalmú műtrágyák kéntartalmát kénoxidáló baktériumok egy meghatározott csoportjának kell szulfáttá oxidálnia, amelyek jelen vannak ugyan a talajainkban, de több hónapba is telhet, amíg egy olyan méretű populáció felépül, amely elég nagy ahhoz, hogy az elemi ként szulfáttá alakítsa. Így az elemi kén használatával csak hosszabb időintervallumot követően várhatunk elégséges felvehető szulfátot. Az elemi kén ezen túlmenően igen jelentősen csökkenti a talaj pH-ját, így használata elsősorban a lúgos talajokon javasolt.

Ammónium-tioszulfát-tartalmú műtrágyák. A tioszulfát egy egyszerű, szervetlen molekula, amelyet a mikrobáknak át kell alakítaniuk szulfát formába, mielőtt a növényi felvételhez rendelkezésre állna. Ez az átalakulás mindössze egy-két hét alatt lezajlik, és a talaj enyhe savanyodását eredményezi. 

Ammónium-szulfát-tartalmú műtrágyák. Az ammónium-szulfát az egyik leggyakrabban használt kéntartalmú műtrágya, széles körű elérhetősége és gazdaságossága miatt. A szulfátkomponens gyorsan oldódik a talajban, így közvetlen kénforrást jelent a növényeknek.

Ajánlatunk kénműtrágyázásra

A DURAMON NITROZINC egy speciális kénes nitrogénműtrágya nitrogénkibocsátás-szabályozó technológiával, valamint magas kéntartalommal, magnéziummal és kelátos mikroelemmel. A Duramón® technológiának köszönhetően fokozatos, hosszabb ideig tartó nitrogénfeltáródást biztosít, az ureáz enzim aktivitásának csökkentésével, így lassítva az ammónium-nitrogén nitráttá alakulását. Ezáltal javul a nitrogénfelvétel hatékonysága a teljes növénytermesztési ciklus során. 

Ajánlatunk kénlombtrágyázásra

Költséghatékony lombtrágyázási megoldásunk a kénhiány kezelésére a HASCON S57, ami magas kéntartalmú (ammónium-tioszulfát) lombtrágya, speciálisan a kénigényes kultúrák igényeihez fejlesztve.

A HASCON S57 támogatja a nitrifikációs folyamatokat, ezáltal növeli a nitrogén-műtrágyázás hatékonyságát. Elősegíti az aminosavak szintézisét, növeli a növények ellenálló képességét. A kritikus tápanyag-felvételi szakaszokban kijuttatva növeli a hozamokat, javítja a fehérje- és az olajtartalmat. Mikroelem-tartalma elősegíti a jobb hasznosulást.

ÖSSZETÉTEL: 57% (769 g/liter) kén, 11% nitrogén, 5% kálium + B, Zn, Fe.

FIZIKAI, KÉMIAI PARAMÉTEREK: Sűrűség: 1,35 kg/l pH 7,5.

Ajánlott dózis: 2-4 liter/ha a növényvédelmi kezelésekkel egy menetben.

Ha kérdése van a kénműtrágyázással, illetve a kénes lombtrágyázással kapcsolatban, forduljon bizalommal kollégáinkhoz! >>>